Pörög a hazai IT szektor: a cégek többsége egyedi fejlesztéseket kínál

A nehéz, globális kihívásokkal teli időszak ellenére továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar IT-szektor – állapítja meg a Makronóm Intézet friss, február elején közzétett iparági kutatása. A kutatásban megkérdezett cégek közel fele, egészen pontosan 47 százaléka árbevétel-növekedésről, továbbá 39 százalékuk az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be. 

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

Kiderül a kutatásból az is, hogy a még 2020 februárjában kezdődött világjárvány kifejezetten felpörgette a digitalizációs törekvéseket az elmúlt három évben. A Makronóm Intézet szakértői azonban hozzáteszik: energiaválság ezt a sikerágazatot is fenyegeti, az informatikai felsővezetők ugyanis arra számítanak, hogy a drágulás a tervezett fejlesztések elhalasztására kényszerítheti a megrendelőket.

Mekkora a hazai IT szektor?

Nézzük meg a továbbiakban a kutatás főbb tanulságait részletesebben. A Makronóm Intézet hazai IT-cégeket kérdezett nem csupán a piac aktuális helyzetéről, de a legnagyobb kihívásokról és lehetőségekről, a jövőt formáló trendekről és az utánpótlási stratégiákról is. 
Érdemes elöljáróban kiemelni, hogy

miközben 85 ezer munkavállaló és mintegy 42 000 vállalkozás szolgálja ki a mára már soha nem látott mértékűre duzzadt digitalizációs igényeket. 
Ám nem csak itthon: a hazai IT-cégek termékeire és szolgáltatásaira nemzetközi szinten is jelentős igény mutatkozik, a kutatás szerint

Ebből rendszeresen 34 százalék, alkalomszerűen pedig 18 százalék. A kivitel főként európai piacokat céloz, többek között Németországot és az Egyesült Királyságot.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

A magyar IT szektor kiemelkedően exportképes

A hazai IT-szektor tehát kiemelkedően exportképes ágazat, ráadásul a vállalatok többsége magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat nyújt. 

Fontos aláhúzni azt is, hogy magyar techcégek megrendelője elsősorban a versenypiac, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások (67 százalék) és nagyvállalatok (52 százalék). Emellett a vevőkörük pedig igencsak széles, gyakorlatilag a gazdaság lényegében minden ágazatának megnövekedett digitalizációs igényeit is ki tudják szolgálni.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

„A koronavírus-járvány még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe, ráadásul a biztonságos és hatékony otthoni munkavégzés feltételeit is meg kellett teremteni. A hazai IT-szektor profitált ebből a megváltozott helyzetből, közel felük érdemi árbevétel-növekedésről számolt be, a megkérdezettek 10 százaléka pedig éppen ebben az időszakban lépett a külpiacra” – mondja Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

Az energiaválság érdemi kockázatot jelent

Friss kihívásokból persze akadt bőven ebben az ágazatban is: a megkérdezettek szerint leginkább az emelkedő infláció (59 százalék), a növekvő bérigények (55 százalék) és a megfelelő munkaerő elérhetősége (32 százalék) jelentett kihívást, de érdemes megemlíteni, hogy a járványhelyzetre 39 százalékuk – az IT területen a kínálkozó új lehetőségek ellenére is – hátráltató tényezőként tekintett.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

Az infláció a vevők igényeit csökkentheti

A 2023-ban jelentkező legjelentősebb kihívást a toborzás és a minőségi munkaerő rendelkezésre állása mellett az IT-cégek az energia- és alapanyagárak emelkedésében látják, a válaszadók közel felénél (49 százalék) okoz problémát ezek drágulása. Természetesen ez nem csupán a saját gazdálkodásukra van hatással, a vállalatvezetők ugyanis arra számítanak, hogy többségben lesznek azok a vevőik, akik valószínűleg (41 százalék) vagy biztosan (26 száza visszafogják emiatt a tervezett fejlesztéseket.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

Utánpótlás és toborzás – itt erősíteni kell

„A fenti válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben és a megoldási stratégiák nagyban befolyásolják majd az ágazat versenyképességét hosszabb távon is” – hangsúlyozza Dobos Balázs. 
A felmérésben részt vevő cégek 61 százaléka egyébként tudatosan figyel munkavállalói fejlesztésére, főként nyelvi tanfolyamokat, menedzsment-képességeket támogató kurzusokat, illetve a juniorok továbblépését célzó belső képzéseket szerveznek – vagyis egyre fontosabb a cégen belüli munkaerő utánpótlás is.

Felsőoktatási együttműködések: van bőven tér a fejlődésre

Jelentős probléma viszont, hogy a felsőoktatás és a piac közötti átmenet továbbra sem egyszerű terep, ugyanis

Akik mégis rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, elsősorban gyakornoki programokkal vonják be a hallgatókat a cég életébe (41 százalék), esetleg vendégelőadásokkal igyekeznek megismertetni a pályakezdőket a szakma legfrissebb trendjeivel (23 százalék), duális képzésben ugyanakkor csupán a vállalatok 10 százaléka vesz részt.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

„A felsőoktatáshoz kötődő kapcsolódási pontok tudatos erősítése az egyik legfontosabb feladat lehet, ami az IT-szektor előtt áll, hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha nem sikerül új tehetségeket bevonni az ágazatba. A felmérésünkből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek mintegy ötöde ráadásul generációváltás előtt is áll, amely nem minden esetben zökkenőmentes” – teszi hozzá Dobos Balázs.

(Címlapfotó: 123rf.com)