Benzinársapka nélkül extraprofitot finanszíroznánk – megmutatjuk, miért

2022. november 29. 12:01

Aki visszaköveteli a piaci üzemanyagárakat, az indokolatlanul tömné az olajcégek zsebét.

2022. november 29. 12:01
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Folytatódik a Dunai Finomító augusztus-szeptemberben elkezdett „nagyleállása”, az a kötelező karbantartási sorozat, amely miatt nyár végén-ősz elején egyáltalán nem termelt a finomító, most pedig kapacitása 60 százalékán üzemel. Emiatt a Mol sem a múlt héten, sem most nem szállít üzemanyagot a nagy hálózatokhoz nem tartozó független kutakra, az úgynevezett „fehér kutakra” – ezeken a kutakon gyakorlatilag folyamatos ellátási zavarok alakultak ki a döntés következtében, de időnként a nagy hálózatoknál, különösen a Shellnél is előfordul üzemanyaghiány. Kollégánk ma egy VIII. kerületi Mol-kút utolsó tanknyi dízeljét vette meg, a benzinkutastól pedig azt az információt kapta, hogy 95-ös benzinjük van még ugyan, további dízelre viszont ígéret sincs, ilyen pedig nem fordult elő a benzinársapka bevezetése óta. Hasonló jelenetekről más töltőállomások esetében is hírt adott a sajtó.

Dízelhiány egy budapesti Mol-kúton (Fotó: Mandiner/Dudás Ádám)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a most tapasztalható ellátási zavaroknak a Dunai Finomító karbantartása mellett van egy másik oka is: amíg augusztus-szeptemberben, a finomító teljes leállása idején a stratégiai üzemanyagkészletet fogyasztotta az ország, ezeket most nem szabadították fel, sőt, a Mol éppen annak visszapótlásán dolgozik.

Így ha valódi, jelentős üzemanyaghiány alakulna ki, továbbra is volna hová nyúlni.

Nem csak az ellenzéki média, de mértékadó gazdasági lapok is arról cikkeznek, hogy az ellátási zavarok oka a benzinársapka, hiszen a piacinál alacsonyabb szinten rögzített árú termékek esetén természetes jelenség a hiány: a meghatározott áron a kínálat alacsonyabb a keresletnél, s nem lehet az ár módosításával megtalálni a kereslet és kínálat egyensúlyát. Ez az állítás formailag igaz is: a finomítói karbantartások nem rendkívüli események, az elmúlt években is rengetegszer történik hasonló, ilyenkor azonban a kutak egyszerűen átálltak importra, hiszen piaci eladási ár mellett erre is lehetőség van, a töltőállomások ügyfelei pedig meg sem érzik a gyártásban tapasztalható fennakadást. Így tehát ha nem lenne benzinársapka, valóban nem lenne sehol hiány.

Igen ám, de a történet itt nem ér véget, mert a benzinársapka nem olyan árrögzítés, mint például az élelmiszerárstop. A csirkemell, csirke far-hát, 2,8-as tej, sertéscomb, búzaliszt, kristálycukor, burgonya és tojás esetében a termelők valódi költségnyomás alatt állnak: az élelmiszeripar rendkívül energiaigényes műfaj, márpedig az élelmiszer-feldolgozóknak és őstermelőknek a korábbi és új energiaszerződéseik függvényében öt-tízszeres energiaár-emelkedést kell kigazdálkodniuk, hasonló mértékben drágult a gázigényes előállítású műtrágya, ráadásul a forintgyengülés miatt az importált csomagolóanyagok, gyártóberendezések árát is ki kell köhögni valahogy.

Bármennyire is fáj, az élelmiszerárak emelkedése mögött valós költségemelkedések vannak, amelyeket az őstermelők és élelmiszer-feldolgozók kényszerűen hárítanak tovább, az árrögzítés pedig valódi veszteséget okoz a kiskereskedelemben. Ezt a kiskereskedők más termékekre terhelik rá, így az élelmiszerársapka összességében növeli az élelmiszerinflációt, és mivel a boltok csak annyit kötelesek tartani az egyes árstopos élelmiszerekről, amennyit az ársapkában meghatározott dátumon tartottak, az irántuk megnövekedett kereslettel meg sem próbálják tartani a lépést, tehát hiány keletkezik. Ha a kormány elengedné az élelmiszerársapkákat, annyi történne, hogy megszűnne a hiány, és minden a valós piaci árára állna be.

Az üzemanyagár azonban egy teljesen más történet,

a Mol ugyanis egyáltalán nem áll költségnyomás alatt úgy, ahogy az élelmiszeripar.

A Molnál az üzemanyagárban kvázi „jogosan” érvényesíthető költségelemből kettő van: az egyik az orosz Urals olaj ára (amely jelenleg 60-80 dollár között mozog barrelenként, ami magas, de nem abnormális ár, 2017 elejétől a covid-járvány 2020. év eleji kitöréséig is ennyi volt), illetve a forint gyengülése az olajpiacon meghatározó dollárhoz képest, ami a 2020. januári, 303 forint/dollár körül mozgó szinthez képest 29 százalék. 2020. január 17-én, a maihoz hasonló Urals-ár mellett 393 forint volt a benzin literje és 418 forint a dízelé, így a „költségalapú”, azaz ennél csak a forintgyengülés mértékével magasabb benzinár ma 507 forint, a dízelár 539 forint körül mozogna. A céges ügyfelek, illetve teherautós speditőrök által fizetendő piaci üzemanyagár a holnapi árváltozással mégis 627 forint a benzin esetében, a dízelnél pedig 692 forint. A benzinnél 120, a dízelnél 153 forint különbség szorul tehát magyarázatra.

Ez a magyarázat pedig kétféle: a Mol ugyan Urals olajat használ, de az annál jelenleg barrelenként 21 dollárral drágább Brenthez árazza az üzemanyagot, emellett érvényesíti az árban a koronavírus-járvány finomítóbezárásainak következtében megnőtt finomítói árrést, amely a Mol számára gyakorlatilag ingyenpénz, hiszen ugyanannyi finomítóban, a korábbihoz hasonló költségszint mellett termel. Erre azért van szükség, mert a környező országok nem – vagy nem csak – orosz olajjal dolgoznak, ha pedig a magyar árakban érvényesülne a Brent-Urals különbség, abból benzinturizmus lenne. (A dízelnél mindehhez hozzájárul még, hogy az előállítási költségtől függetlenül az orosz dízelimport fokozatos szankciós kivezetése miatt amúgy is megdrágult maga a késztermék a tőzsdén, ezt a Mol nyilván szintén érvényesítené.)

Így azonban piaci árazás mellett a Mol lenyelne két fontos árelőnyt, a Brent-Urals különbséget, illetve a finomítói árrés növekményét. Az orosz olajembargóból való kimaradásunkból a fogyasztók piaci üzemanyagár mellett az ellátásbiztonságot érzékelnék ugyan, de az árelőnyt egyáltalán nem. A piaci ár tehát az üzemanyag esetében – ellentétben az élelmiszerekkel, vagy úgy egyáltalán bármi mással –

teljesen indokolatlan beépített extraprofitot tartalmaz.

A benzinársapka eltörlése nem egy szervesen fejlődő piaci állapotot állítana helyre, hanem még több fogyasztóval finanszíroztatná ezt az extraprofitot. A Molnak erre, mint az ragyogó eredményadataiból kiolvasható, semmi szüksége nincs.

A benzinársapka fenntartásának kérdését tehát kár úgy keretezni, hogy egyszerűen csak visszaállnánk a piaci viszonyokra. Valójában nem oda állnánk vissza, hanem egy olyan, perverz árazási környezetre, amelyben az orosz olaj háború miatt kialakult árelőnye teljes mértékben az olajcégeknél maradna. Aki visszaállna a piaci árra az üzemanyagok esetében, annak először ezt a nyilvánvalóan égbekiáltó – és a fogyasztók számára meglehetősen drága – igazságtalanságot kell felszámolnia.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi

Összesen 127 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Opticola
2022. november 30. 12:00
Megrögzött Fideszes vagyok, de akkor is várom az ársapka eltörlését. Maradjon a MOL-nál a pénz, mert nagyon sok fog kelleni belőle.... Óriási hidrolizáló kapacitásokra lesz szükség, pénz kell. SOK
Opticola
2022. november 30. 11:57
A Molnál nincs rossz helyen az extraprofit.
kunfia
2022. november 29. 13:46
De már,ha az extraprofitnál tartunk: Itt van ez az Orbán család,12 év alatt csak a strómannál 500milliárdot halmozott föl,ami nyilvánvalóan extraprofit,ezt egy következő kormánynak be kell csatornázni a csődközeli költségvetésbe,hiszen nyilvánvaló,hogy az onnan hiányzik.
Kup Lung
2022. november 29. 13:45
Reálisabb mint az eddig kissé mellőzött jobboldalról jövő elemzések. ----- Az üzemanyag ársapkára igaz a leírt helyzet. Csak az a szépséghiba h. hiány keletkezik. Ami most még kezelhető de h. meddig az a kérdés. Hogy a MOL akarattal vagy jogosan mondja h. az import hiányzik -amit nem tud pótolni - ami a hazai forgalomnak közel 15-20 százalékát teszi ki. Vagy csak ársapka törlést akar elérni. Az kérdés. Azt sem közlik h. mennyit exportálnak ami jobban megéri nekik is mint itthon eladni. Minden esetre a hiány mértéke fogja eldönteni h. az ársapka marad e. A céges autók ársapka eltörlése nem hatotta meg a MOL-on kívüli nagykereskedőket. ----- Az élelmiszer ársapkákról : valóban növelik az inflációt (mivel más termékekre terhelik rá amiknek az ára egyébként nem is emelkedett volna -annyival biztos h. nem amennyivel emelték a kisker. hálózatok). Ezt végre valaki leírja itt is. Helyes. Csakhogy az ellenkezője volt a kormányzati cél! Hisz így önmagában infláció növelés és egyes termékekre szép lassan de biztosan hiány keletkezik. Szóval ez az egyszerű kormányzati megoldás biza nem megoldás az élelmiszer infláció ellen (csak pár hónapig lett volna jó de az az idő már régen leketyegett). Sőt hosszabb távont ront a helyzeten. Ennél sokkal nehezebb lesz megoldást találni ha nem akarjuk h. nálunk legyen a legmagasabb élelmiszer ár emelkedés továbbra is a EU-ban. Teljes monitoring kéne az agráriumunk teljesítésére (dőlne a csontváz szépen) az élelmiszer feldolgozó iparra és a kereskedő hálózatra. Valahogy ezt az izzadság szagú nagyobb melót nem látom. Megoldják a szereplők úgy egymás között h. a fogyasztóra ráterhelik a jogos és a jogtalan emelkedés is. Na ezt kéne szétszálazni mert a "nemzeti fogyasztó" nem bírja ezt a mértékű emelést. -----
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!