A MÁV-hoz humorérzék kell, a jegyhamisításhoz meg Kék Pelikan

2024. március 29. 11:48

Április 4-én érkezik a hazai mozikba Csáki László első animációs mozifilmje, a Kék Pelikan. A történet középpontjában három barát áll, akik hamisított vonatjegyekkel utaztak és utaztattak másokat is a szabadságba a kilencvenes évek derekán. És hogy teljes legyen a nosztalgia, a bemutató alkalmából újra megjelenik a Pesti Est.

2024. március 29. 11:48
null
Farkas Anita

Nyitó- és jelenetkép: Kék Pelikan (Facebook, JUNO11)

***

A kilencvenes évek elképesztően jó időszak volt ebben az országban, mindenki zizegett, vállalkozott, egymást érték a fesztiválok, sorra nyíltak a kocsmák, szórakozóhelyek. Miközben persze volt egy nagy csalódottság is a levegőben, hiszen a rendszerváltást övező eufória hamar elmúlt, és az élet sokak számára elég nehéz lett” – indokolta meg a sajtóvetítésen Csáki László rendező, hogy a saját fiatalságának visszaidézésén túl miért éppen ez az ellentmondásaiban is nagyon izgalmas kor érdekelte annyira, hogy filmet forgasson belőle. 

Méghozzá nem is akármilyet; a Kék Pelikan című egész estés mozi Magyarország első animációs dokumentumfilmje. És amilyen meghökkentőnek tűnhet ez a világban egyébként egyre népszerűbb műfaj, a végeredmény olyan kellemes csalódás. A Csáki által alkalmazott forma ugyanis jól illeszkedik a mondanivalóhoz, ami a felszín alatt nem más, mint annak a vicces-önironikus megmutatása, mi fán terem a magyar kreativitás 

– vagy másként fogalmazva, hogyan oldunk meg mindig mindent „okosba”.

A sztori három fő karaktere, Ákos, Laci és Petya, akiknek egyetlen, de annál nagyobb vágya van: Nyugatra utazni a sok évtized után hirtelen kinyílt határokon át. De mit ér a szabadság, ha a drága vonat- és buszjegyek miatt továbbra is csak kevesek tudnak élni vele? Nyilvánvalóan nem túl sokat, így amikor a srácok rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki, egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy némi Domestos és egyéb rafináltságok segítségével mégis el lehessen indulni világot látni.

Egyben kezdetét veszi a macska-egér harc az innovációra nem különösebben hajlamos korabeli Magyar Államvasutakkal, amelyhez, ahogyan a filmbéli egykori MÁV-vezető fogalmaz, amúgy is „humorérzék kell”. A hamisítóhálózat és haszonélvezői száma folyamatosan nő, amíg az egyre gyakoribb lebukások, illetve a kétezres évek eleji technikai újítások be nem döntik a csaknem egy évtizeden át virágzó iparágat.

 

Ha valaki esetleg hallott már hasonló történetről – és nem csupán a Moszkva tér című film egyik meghatározó kocsmai jelenetére gondolok –, természetesen nem véletlen. A Kék Pelikan nagyon is valós eseményeket dolgoz fel, 

Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utak. 

Sőt, ő maga is utazott így, először 1999-ben Párizsba.

Elképesztően izgultam, sőt, egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel jött vissza. A jegyeket a Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban, így ismertem meg őket, illetve a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – meséli a rendező.

A különösen a hetvenes években születettek számára tömény nosztalgiabombaként sem utolsó mozi más értelemben is hű marad a valósághoz. Nagy szerepet kap benne például a  zene; az Induljon a banzáj!-tól (Bonanza Banzai) a Lidocainon (Hiperkarma) át a Húsrágó hídverőig (Kispál és a Borz) szólnak a dalok, miközben feltűnnek olyan ikonikus egykori szórakozóhelyek, mint a Fekete Lyuk, nem beszélve a kazettás üzenetrögzítők és – a tizenéves gyerekeim szerint ma újra menő – susogós Adidas melegítőfelsők szegélyezte korabeli tárgykultúráról. 

Utóbbi szerves eleme volt a Pesti Est, ami nemcsak arra szolgált, hogy mindenki tudja, merre hány méter a budapesti éjszakában, hanem történetesen éppen megfelelő volt a mérete is ahhoz, hogy a hamis vonatjegyeket belerejtve azok nyilvános helyeken is feltűnés nélkül gazdát cserélhessenek. A Kék Pelikan premierjének apropóján ezért most egyetlen szám erejéig,

a régi szerkesztőség összefogásával életre kel az egykor egy komplett generáció szórakozását irányító programmagazin.

 Ami csakúgy, mint fénykorában sorba veszi számos budapesti mozi, színház, kiállítótér aktuális programjait, és megidézi a kilencvenes éveket is a korszak legjobb filmjeire, zenéire, legendás helyeire vagy éppen divatjára emlékezve.

A harmincezer példányban megjelenő kiadvány április 3-ától nemcsak a mozikban, a kiemelt szórakozóhelyeken és vendéglátó egységekben (mint például a Szabadság téri Aperitivo) lesz elérhető, de a Wolton keresztül a budapesti Wolt Market megrendelői, a Bolt taxik utasai, valamint a Cyberjump, az Elevenpark, a Laserpark, az Easy Art Space és a Light Art Múzeum látogatói is hozzájuthatnak egy-egy példányhoz.

A kiadó szeretné lehetővé tenni, hogy a Pesti Est megjelenése igazi közösségi élmény legyen, így várja azon régi és új elosztópontok (szórakozó- és vendéglátóhelyek, kiállítóterek, színházak, iskolák, stb.) jelentkezését, amelyek örömmel vennének részt a terjesztésben. A [email protected] címen jelentkezők április 2-án 15 és 18 óra között vehetik át példányaikat a forgalmazó V. kerületi irodájában.

 

A Kék Pelikan című egész estés animációs film írója és rendezője Csáki László, producere Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós. Az operatőr Horváth Árpád, a vágó Szabó Dániel, a zeneszerző Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Umbrella Entertainment produkciójában, Temple Réka koproducer szakmai támogatásával és a Cinemon Entertainment gyártásában készült. A Kék Pelikan a JUNO11 Distribution forgalmazásában április 4-étől látható a hazai mozikban.

 

 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Átoperált Kiscsoportos
2024. március 29. 14:03
A Moszkvából fizetett magyar politikusokról nem mertek cikkezni Bakcigányszopók?????? „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.” – írja az Állami Számvevőszék. „2020-2022. évi költségvetéseinek végrehajtása során teljesített költségvetési bevételek – szemben a bázisidőszaknak számító 2019. évvel – nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra... A felhalmozási költségvetés egyenlege is folyamatosan negatív összegű volt. (…) finanszírozásuk döntően saját forrásból történt, mivel a központi támogatások, uniós források elmaradtak, továbbá fejlesztési célú hitelfelvételhez a Kormány nem járult hozzá." Hahó Balfaszkalapok! Kimaradt a Városháza eladása !!!!!!!
FredShine
2024. március 29. 12:00
A "Moszkva tér" már feldolgozta egyszer a témát.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!