Ezért bukhatnak nagyot a zöldbefektetések

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöldpénzügyek néven is említik.

Az ESG-befektetés arról szól, hogy ezeket a kockázatokat figyelembe kell venni a befektetési döntéseknél, viszont ezek mind olyan dolgok, amelyek nem szerepelnek egy vállalat mérlegében vagy eredménykimutatásában. Ebben van az ESG-befektetések alapproblémája.

Ahogy a közelmúltban megugrott a szélsőséges liberális politikák, a woke aktivizmus és a társadalmi igazságosság iránti igény, a Wall Street is ráállt az ilyen termékek árusítására, hogy kielégítse a szükségletet. Ne csodálkozzunk, hogy az ESG-alapok hatalmas üzletággá váltak, amit a médiában is komoly visszhang kísért.

Mostanra, a pénzügyi válságot követően, az ESG-alapoknak nagyjából semmilyen piaci részesedésük nem volt a kezelt teljes vagyonon belül. 2020-ban az ESG-címkével ellátott alapok az Egyesült Államokban meghaladták a 16 ezer milliárd dollárt. Az akkori előrejelzések szerint ezek az alapok 2025-re felülmúlják az 50 ezer milliárdot. Az Egyesült Államokban azonban, ahol az ESG-alapok vagyonának 11 százaléka található, 2022 utolsó negyedévében 6,2 milliárd dollárnyi kiáramlás történt.

Mi okozta az ESG-ből való kiáramlást?

Kezdjük azzal, hogy az ESG-alapok pénzügyi szempontból minden bizonnyal rosszul teljesítenek. A Journal of Finance című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Chicagói Egyetem kutatói több mint 20 ezer befektetési alap Morningstar fenntarthatósági minősítését elemezték, amelyek több mint 8 ezer milliárd dollárnyi befektetői megtakarítást képviselnek.

A Harvard Business Review tavaly márciusban arról számolt be, hogy a Columbia Egyetem és a London School of Economics kutatói összehasonlították a 147 ESG-alap portfóliójában található és a 2428 nem ESG-alap portfóliójában szereplő amerikai vállalatok ESG-eredményeit. Azt találták, hogy az ESG-portfóliókban lévők mind a munkaügyi, mind a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés terén rosszabbul teljesítettek. Azt is megállapították, hogy az ESG-portfóliókba felvett vállalatok a későbbiekben nem javították a munkaügyi vagy a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelést.

Eljön az elkerülhetetlen vég?

Az ESG-ről folytatott vitákban többen figyelmeztettek, hogy az egész megközelítés, illetve az előfeltételezések alapjaiban hibásak. Azaz épp a teljesítmény lesz az ESG kudarcának az oka. Az ilyen konstrukcióknak ugyanis vannak történelmi előzményei. A 90-es évek végén a Wall Street korlátozta a „bűnös” részvényekbe, például szerencsejátékba, dohánygyártókba, -forgalmazókba és hasonlók vállalatokba történő befektetéseket. A befektetők kezdetben akkoriban is szinte ráugrottak erre témára, de amikor a hozamoknak nem sikerült felülmúlniuk az irányadó indexet, ez a „hóbort” is elhalt.

Ugyanez történt 2021-ben, amikor a befektetők „jól akarták érezni magukat” az ilyen vállalatok birtoklásával, de ez a spekulatív kereslet gyorsan megváltozott, amikor a szektor hosszú időn át egyszerűen nem hozta az elvárt teljesítményt.

Az RBC Wealth Management nemrég több mint 900 amerikai ügyfelet kérdezett meg. 

Kezdetben a befektetőknek „elmesélt történet szerint” nem kellett volna lemondani a hozamokról a bűvös ESG-megközelítés érdekében, így mindenki azt feltételezte, hogy pontosan ugyanazt a hozamprofilt kapja majd, mint egy hagyományos portfólió esetében.

Az RBC ügyfelei közül többen is szkeptikusan nyilatkoztak az ESG-címkével kapcsolatban.

A zöldmosás (greenwashing, azaz az ál, hamis vagy pusztán marketingcélú, de érdemi hatást ki nem fejtő nagyvállalati környezettudatosság) mindenütt jelen van. Nemcsak a multiknál, de a befektetési bankok világában is, hiszen így kelendőbbek lehetnek a részvények vagy akár a befektetési alapjaik jegyei. Az Egyesült Államokban 2020-ban ESG-fókuszra átállt 253 alap közül 87 százalék átnevezte magát, olyan hívószavakkal egészítette ki a nevét, mint a fenntartható, az ESG, illetve a zöld vagy a klíma. Persze csak a név módosult, egyikük sem változtatta meg a részvény- vagy kötvényállományát. És a névmásítás a teljesítményen sem változtatott, márpedig ez az, ami végső soron a befektetők számára számít.

Mélyen hibás ez az előfeltevés

Az ESG-vel kapcsolatos egyik legjelentősebb probléma az, hogy a nem mérhető tényezők vállalatokra történő alkalmazása elkerülhetetlenül rossz döntésekhez vezet. A környezetvédelmi vagy társadalmi kérdések beszédtémaként jól hangozhatnak, de e célok megvalósítása rendkívül költséges lehet.

A verseny jellemezte munkaerő- és termékpiacokon a hosszú távú részvényesi érték maximalizálására törekvő vállalatvezetőknek tehát figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók, az ügyfelek, a közösség és a környezet érdekeire. Emiatt az ESG-célkitűzések teljesítése torzíthatja a döntéshozatalt.

Arra is van bizonyíték, hogy 

Amikor a vezetők alulteljesítettek a vállalatukat követő elemzők által meghatározott eredményvárakozásoknál, gyakran nyilvánosan beszéltek arról, hogy az ESG-re összpontosítanak. Amikor azonban túlteljesítették a várakozásokat, akkor alig, vagy egyáltalán nem tettek utalást az ESG-vel kapcsolatban. 

Ezért egyes alapkezelők, amelyek a befektetéseiket névleg az ESG-elveket nyilvánosan felvállaló vállalatokba irányították, könnyen nyernek feloldozást, amikor a pénzügyileg alulteljesítő cégekbe is befektetnek. Más szóval, amikor a vállalatok kénytelenek döntéseket hozni valamilyen fantomcél vagy napirend teljesítése alapján, azok nem feltétlenül a cég érdekeit szolgálják. Bár egyes vállalatok a vásárlói bázisuk nagy részének megsértése miatt szembesültek a visszahatással, ez nem kizárólag az ő hibájuk.

Web: makronom.eu
Címlapfotó: shutterstock