Így növelhető az elektromos autók iránti kereslet

A „zöld” járművek a közlekedés jövőjét jelentik, ennek ellenére a globális értékesítés alakulása nem túl biztató.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eladások nem növekednek, csak a vártnál jelentősen lassabb ütemben. A múlt év első felében világszerte mintegy 4,3 millió új akkumulátoros elektromos járművet és hibrid járművet adtak el. Az akkumulátorosok eladásai 75 százalékkal, a hibrideké pedig 37 százalékkal nőttek 2022-ben.

Több ország is megszünteti a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését, ennek már a dátumát is kitűzték, de az unió ezt legkésőbb 2035-ig egyébként is kötelezővé teszi.

Ennek fényében elmondható, hogy viszonylag szorosnak tűnik a határidő, na de hogyan tehetőek vonzóbbá a zöldjárművek? 

Az Egyesült Királyságban a Royal Automobile Club (RAC) 2022-ben végzett felmérése szerint az autósok 14 százaléka tervezi, hogy a következő autóvásárlása során elektromosat választ, szemben a 2021-es 10 százalékkal.

Miért nincs robbanás az elektromos autók piacán?

Túl drága 

Bár az elektromos autók üzemeltetése gyakran sokkal olcsóbb – kilométerenként akár feleannyiba kerülhetnek –, mint a hasonló méretű benzin- vagy dízelüzemű járművek, ugyanakkor sokkal drágábban guríthatjuk ki ezeket a szalonból.

– ismertette a valóságot a Vezess.hu olvasóival Bujáki Zsolt, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója 2022. októberében.

A magas ár többek között a költséges lítium akkumulátor-pakkoknak tudható be, és úgy tűnik, a közeljövőben nem is lesznek olcsóbbak. A Tees Valley Lithium vezérigazgatója, John Walker szerint az árak a következő években várhatóan a jelenlegi szinten maradnak. Walker szerint ez az elektromos autók iránti magas kereslet következménye, amivel a kínálat nem tudja tartani a lépést.

Az elektromos autók költségeihez az infláció is hozzájárul: az emelkedő kamatlábak növelik az új autó vásárlásához szükséges hitelek költségeit, így a törlesztőrészletek még magasabbak lesznek.

Precíz logisztikát igényel a töltés

Az elektromos jármű (EV – electric vehicle) töltésének költsége attól függ, hogy hol, mikor és hogyan töltik azt. Azok a szerencsés tulajdonosok, akik rendelkeznek otthoni gyorstöltő berendezéssel, illetve napelemmel, anyagilag jobban járnak – ám nem mindenki engedheti meg ezt magának.

Azok számára, akiknek elektromos a járművük, van egy rossz hírünk: a költségek jelentősen megnőnek, ha nyilvános töltőket használnak.

Oroszország ukrajnai inváziója sem könnyítette meg az EV-tulajdonosok helyzetét: megbolygatta az energiapiacot, ami pedig az elektromos autók üzemeltetéséhez szükséges villamosenergia árának megugrását okozta (bár az olaj és a gázolaj ára is emelkedett).

Nem lehet bárhol és bármikor tölteni

Az Ernst & Young szakmai szolgáltató vállalat nemrégiben készült tanulmánya szerint 

Amint az ábrán látható, a felmérésben részt vevők több mint egyharmada azért nem vált, mert kevesli a töltőállomások számát.

Ez az indok maga mögé utasította a korábbi elsőszámú „kifogást”, miszerint túl drágák a zöldjárművek.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 26 százaléka azért nem vásárolna elektromos autót, mivel nincs otthon elektromos töltőállomása. Tény, hogy a garázzsal vagy parkolóhelyekkel rendelkező ingatlanok tulajdonosai könnyebb helyzetben vannak, számukra olcsóbb és kényelmesebb is otthoni áramot tankolni. A többieknek nincs más választása, mint a munkahelyi vagy nyilvános töltőberendezésekre támaszkodni, amelyekből kevesebbet lehet találni, sokszor foglaltak napközben és költségesebbek is, mint az otthoni társaik. A RAC felmérése szerint az Egyesült Királyságban 

Az elektromos járművek költségei régiónként jelentősen eltérnek, de abban az országok nem különböznek, hogy drágábbak az új elektromos autók, mint benzines vagy dízel üzemű társaik – derült ki a Nickel Institute tanulmányából.

Hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmak

A felmérés szerint a járművezetők nem szívesen tesznek meg hosszú utakat elektromos autóval. Ez érthető, hiszen egy elektromos autó hatótávolsága nagyban függ az akkumulátor kapacitásától, a motor hatékonyságától, sőt az időjárástól és a sebességtől is.

Ám ezzel kapcsolatban jó hírekkel szolgálhatunk: az akkumulátortechnológia fejlődésének köszönhetően az elektromos járművek átlagos hatótávolsága az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt – a 2011-es 138 km-ről 2021-re 349 km-re.

Szorít a határidő, hogyan tovább?

Az akkumulátortechnológia egyre fontosabb szerepet játszik a közlekedés szén-dioxid mentesítésében. Norvégia tökéletes példa arra, hogyan kell komolyan venni az EU-s célokat:  2022-ben az új személygépkocsi-regisztrációk 79 százaléka elektromos autóra vonatkozik. Őket azonban még inkább szorítja a határidő: már 2025-re el akarják élni a nettó nullát.

Az elektromos autók magas aránya elsősorban a norvég kormány támogatásainak köszönhető. Norvégiában az a titok, hogy

Norvégia csökkentette az elektromos autókra kivetett adókat, hogy alacsonyan tartsa az árakat, és extra ösztönzőként még az útdíjat is elengedte egy időre.

Persze könnyű azt mondani, hogy „csak úgy csökkentsük az árakat”, ám Norvégia e téren szerencsés helyzetben van, hiszen az ország teljes energiafogyasztásának 67 százalékát az olcsó vízenergia adja és olajkészleteik is jelentősek. Ezáltal nincsenek kitéve az energiaárak – mostanában jelentős – globális ingadozásainak, sőt az olajuk révén még profitálnak is a magas fosszilis energiahordozó árakból. 

Norvégia stratégiája, hogy fokozatosan ösztönözze lakosait a váltásra. A következő ábrán jól látható, hogy az idő folyamán milyen kedvezményekkel csábította lakosait a zöldautók felé.

Természetesen a kedvezmények folyamatosan finomodtak, ám ez elég volt ahhoz, hogy megismertessék és megszerettessék az EV-ket a norvégokkal. 

Összességében elmondható, hogy van még hova fejlődnie az akkumulátortechnológiának, de jó az irány. Az emberek sokszor félnek az újdonságtól, de csak addig, amíg meg nem ismerik azt – ez pedig könnyen kiküszöbölhető az ösztönzőkkel. A kérdés már csak az: el tudjuk-e érni időben Európa-szerte az EU-s zöld célokat.