A robotok elveszik a munkát: Akkora baj ez?

„A technológiai fejlődés tehát hatalmi érdekek csomópontjaiban zajlik és menete a hatalmi struktúrák kikezdése és átrendezése által befolyásolható. Miféle politikai válaszok adhatók tehát az automatizáció technológiai kihívására?

Az egyik lehetséges válasz a neoludditizmus vagy géprombolás: a technológiai fejlődéssel való éles szembeszegülés és egy egyszerűbb korhoz való visszatérés. Ez a stratégia azonban sok szempontból kifogásolható. Bár ez a reakciós politika elméletileg elejét vehetné a technológiai halaáds által ránk szabadított igazságtalanságnak, ezt alighanem pusztán a korábbi igazságtalan struktúrákhoz való visszatérés árán képes elérni. Hacsak nem feltételezzük, hogy a múltban valahogyan jobban érvényesültek a társadalmi igazságosság elvei – ami tényszerűen nem igaz –, a neoludditizmus nem tekinthető előremutató programnak.

Egy második, egyre elterjedtebb álláspont az úgynevezett akkceleracionizmus (»gyorsuláselmélet«). Az akkceleracionisták technológiai utópisták, akik szerint a technológiai fejlődés elvezethet egy igazságosabb, posztkapitalista társadalomba, ennek bekövetkezése azonban nem szükségszerű. A kapitalista termelési mód ugyanis a közhiedelemmel szemben valójában visszafogja a technológiai innovációt, azt csak annyiban engedi haladni, amennyiben az a profittermeléshez hozzájárul, így azonban nem pörög teljes sebességgel.

Éppen ezért a baloldal feladata a technológiai fejlődés tudatos felgyorsítása és a kapitalizmus ellentmondásainak kiélezése, hogy minél hamarabb eljussunk arra a pontra, ahol immár elkerülhetetlenné válik a posztkapitalizmusra való áttérés.”